Diagramok
A statisztikák nem olyan mindennapi elemei az újságírásnak, mint a clickbait vagy az álhír, mégis előfordul, hogy egy újságíró diagrammal próbálja alátámasztani a mondandóját, függetlenül attól, hogy az igaz-e. Az alábbi kvízben 10 db különböző szempontokból megtévesztő, félrevezető diagramot fogsz látni képek formájában, amelyeknél 4 válaszlehetőségből kell kiválasztani, hogy mi is a konkrét probléma velük. Mindenhol csak egy választ lehet jelölni, de van, ahol több megoldás is elfogadott. A kevés válaszlehetőség miatt elég nehéz elrontani, így ennek célja inkább a tájékoztatás, mint a kihívás. Jó szórakozást!
Útmutató a statisztikai trükkök ellen
Az y tengely manipulálása: ez az egyik leggyakoribb trükk, lényege, hogy az y tengely nem 0-nál kezdődik, hanem egy sokkal magasabb értéknél, amitől az ábrázolt különbségek sokkal nagyobbnak tűnnek a valóságos arányoknál. Tehát például, ha egy 90 és 100 közötti adatokat mutató oszlopdiagramon az egyik oszlop 91-ig, a másik 95-ig nyúl fel, az hiába egy jelentéktelen különbség, az utóbbi 5-ször nagyobb lesz a másiknál. Ezt a legtöbbször sáv- és oszlopdiagramoknál használják. Ennek a másik véglete, hogy az y tengely ugyan 0-nál kezdődik, de a teteje egy túl nagy számban végződik, így az ábrázolt különbségek jelentéktelennek tűnnek. A kvízben megjelenik egy olyan abszurd példa is, ahol az y tengely egyszerűen meg van fordítva, így az ellenkezőjét mutatja a valóságnak
Az x tengely manipulálása: bár az y tengelyre is jellemző, de inkább az x tengelynél fordul elő, hogy a bejelölt számok között ugyanakkora a távolság, a különbség közöttük mégsem állandó, tehát pl. a tengely első száma az 5, a második 20, a harmadik 30, a negyedik 45 stb., mégis ugyanolyan távol vannak egymástól. Ez sokszor hónapokkal vagy évekkel van így ábrázolva.
Az arányok torzítása: ezt minden diagramnál alkalmazzák, lényege, hogy a méretarányok nem egyeznek a számok által mutatott információkkal. Előfordul oszlopdiagramnál, hogy az egyes oszlopok vastagabbak a többinél úgy, hogy ilyenkor csak a magasság számít. Fontos tehát, hogy először a számokat nézzük, és csak azután az ábrákat.
A 3 dimenziós diagramok: semmi jót nem sejtet az, ha egy oszlopdiagram vagy kördiagram (általában ezeknél használatos) a térben van ábrázolva, mert általában itt is a méretarányokat akarják máshogy beállítani a perspektivikus ábrázolással.
Nem megfelelő grafikon használata: a kvízben is számos példa előjött, hogy rossz diagramon ábrázoltak jó adatokat. Ennek egy tipikus példája az furcsa kördiagram, ami 100%-nál magasabb százalékot ad ki, ilyen persze nem lehetséges, az ilyet nem kördiagramon, hanem oszlopdiagramon kell ábrázolni.
"Cherry picking": a kvízben ilyenre nincs példa, mert nehéz szemléltetni egy képen, mindenesetre ez az angol kifejezés arra utal, hogy a teljes képnek csak egy részét mutatják meg a diagramon, pl. egy több évtizedes folyamatból kiragadnak egy évet és csak azt a kis részt ábrázolják, figyelmen kívül hagyva, hogy mi volt előtte vagy éppen utána. Talán ezt a legnehezebb észrevenni, lényegében csak utánajárással lehetséges.
Ki vannak hagyva az elnevezések: előfordul, hogy valamelyik tengelynek nem adnak nevet, így nem egyértelmű, hogy mit akarnak ábrázolni.
A túlzottan is innovatív módszerek: a kvízben látható "pizzadiagram" egy jó példa erre, az ilyen okos dizájnokat sokszor figyelemelterelésre használják, pl. focicsapatokat hasonlítanak össze oszlopdiagramon, de oszlopok helyett labdákat használnak, amiket sokkal észrevétlenebb módon lehet "véletlenül" túlméretezni
*